A Bogyiszlói Baptista Gyülekezet bemutatkozása
 
Alapozás – építkezés – boldog, békés otthon

 
            Amiképpen igaz, hogy: „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.”, akképpen bizonyos az is, hogy ahogyan alapozunk,
építkezünk, aszerint épül fel vagy omlik össze a boldog, békés otthonunk, életünk.
Jézus Krisztus alább idézett szavait ma is érvényesnek tartjuk:
 
„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket,
és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva.” (Máté evang. 7:24-25)

„Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és az összedőlt, és teljesen elpusztult.” (Máté evang. 7:26-27)

Image
Image

Összejöveteli alkalmak helye: Baptista imaház, Bogyiszló. Petőfi u. 8.

Istentiszteletek ideje: vasárnap 15:30 órától.

Lelkipásztor: Fodor Péter.

Elérhetőség: 06-20/886-0313, fodpet70@gmail.com.

 

Gyülekezetünk Bogyiszló községben immár több mint száz éve végzi küldetését, szolgálatát a fentebb említett bibliai idézet alapján. Arról, hogy kik a baptisták és mi a hitvallásunk, részletesebb leírás a Magyarországi Baptista Egyház honlapján (www.baptist.hu) olvasható. A 100 éves jubileumi ünnepre összeállított visszaemlékezésből pedig részletesebben megismerhető a helyi baptista gyülekezet története.

Vázlatos visszatekintés a Bogyiszlói Baptista Gyülekezet elmúlt 100 évére


Bogyiszlón a baptista missziómunka 100 évvel ezelőtt kezdődött.

Az 1918-as év végén – Jézus Krisztusba vetett hittel a szívében – tért haza Bogyiszlóra Jóföldi István, aki 19 éves korában önként jelentkezett katonai szolgálatra a 38. gyalogezredhez; és több, mint 7 évvel később családos emberként tért vissza szülőfalujába. Megtérése a háborús években történt. Jóföldi István – az egyik baptista hívő beosztottja többszöri hívásának engedve – Kispesten vett részt először egy istentiszteleten, ahol az oszlopok takarásából hallgatta Csopják Attila lelkipásztor igehirdetését, amelynek központi témája a bálványimádás volt. Jóföldi testvért az igén kívül az ifjúság szép szolgálata is megragadta. Hamarosan megtért, hitének vallomására Budapesten, a Nap utcai imaházban merítette be id. Udvarnoki András testvér.

Bogyiszlóra hazakerülve eleinte megváltozott életével tett bizonyságot hitéről. 1920 tavaszán meghívta Bankovics János testvért Érsekcsanádról, hogy legyen segítségül az evangélium hirdetésében. Ettől kezdve rendszeres istentiszteletet tartottak a faluban. Egy többgyermekes özvegyasszony, D. Kovács Józsefné ajánlotta fel otthonát ingyen az istentiszteletek megtartására. Az összejövetelek elég látogatottak voltak. A missziómunka gyümölcse 1921 szeptemberében érett be először, amikor 9 lélek részesült hitvalló bemerítésben. Köztük volt D. Kovácsné, Jóföldiné és Barizs Istvánné is.

A község népe többnyire tisztelte az új vallás híveit, de megvetés és csúfolódás is előfordult. Hála Istennek, a hatóságok részéről nem igen merült fel probléma, mivel Jóföldi István katonaviselt, vitéz ember volt, így szívesen fogadták munkálkodását. Elmondása szerint a csendőrök is többször beszélgettek vele, és meghallgatták bizonyságtételét.

  1. Kovácsné halála után a gyülekezet bérbe vett egy összejövetelre alkalmas helyet. Előfordult, hogy 12 mázsa búzát fizetett bérleti díjként az akkori, néhány hívő család, de ezt sem érezték súlyos tehernek.

1941-ben a falu legszebb részén vásárolt a gyülekezet saját erőből egy házat összejöveteli célra. A házvételhez sehonnan sem kért segítséget a gyülekezet. 1945-ben az árvíz – sajnos – erősen megrongálta az imaházat, de a károk akkor még javíthatók voltak. Az 1956-os árvíz azonban teljesen rommá döntötte az épületet. Ezt követően ifj. Jóföldi testvérék házában tartották az összejöveteleket. Később, 1958. augusztus 26-án vásárolt a gyülekezet egy megfelelő épületet imaháznak, az országos egyházközpont hozzájárulásával. E ház megvásárlásával a lelkipásztorlakás kérdése is megoldódott hosszú évtizedekre.


Bogyiszlón a baptista misszió 1928 táján volt a legeredményesebb: abban az évben 19 taggal szaporodott a gyülekezet taglétszáma. Hanyatlás a 2. világháború idején következett be a férfiak katonai behívása miatt.

Az ige a közeli községekbe is innen terjedt át. Bankovics János testvér egy bogyiszlói útja alkalmával összetalálkozott egy Paks községhez tartozó, Snep pusztai asszonnyal, aki egy urasági béres felesége volt. Az asszony meghívta Bankovics testvért, hogy látogassa meg őket Snep pusztán. Az uraság először megengedte az összejövetelt, de később – mások hatására – elkezdte tiltani. Ennek ellenére azonban több család is hitre jutott. Ezt követően az uraság felmondott a megtért családoknak. Ennek hatására ezek a hívő családok szétszóródtak a környező településeken, keresve a megélhetés lehetőségét. A Vörös család Tengelic-Szőlőhegyen, a Pasinszki család Faddon, a Nyirati család Decsen, míg mások Gerjenben telepedtek le. Ezek a szétszóródott testvérek természetesen nem hallgatták el hitüket, így életük végéig tartó bizonyságtevésük nyomán mindenütt gyülekezet alakult.

 A Bogyiszlói Baptista Gyülekezet lelkipásztorai időrendi sorrendben:

- A kezdetektől 1932-ig Bankovics János testvér végezte áldozatos munkáját a körzetben. Bankovics testvér fáradhatatlan volt a lélekmentés munkájában. Egy lélekért hatalmas utat volt képes megtenni; munkaterületének legnagyobb részét gyalog járta be. Az évek folyamán Érsekcsanádon jött létre egy nagyobb gyülekezet, amely aztán önállósult, és megválasztotta őt lelkipásztorának. Ekkortájt alakult meg az Érsekcsanád-Dávodi Körzet, amely a Duna mindkét oldalára kiterjedt Gerjen, Fadd, Bogyiszló, Decs, Nagybaracska, Bátmonostor, Sükösd, Hercegszántó és Baja állomásokkal. Ezeken a helyeken áldásosan terjedt Isten országa. Bankovics testvér 1932-ben a sáros úton balesetet szenvedett. A súlyos sérülés miatt műtéten esett át, ami után annyira legyengült, hogy munkaképtelenné vált.

- 1933-tól 1937-ig, majd 1944-től 1946-ig Kenyő István testvér volt a gyülekezet lelkipásztora. Kenyő István testvér már a második szemináriumi csoportban elvégezte a „misszióiskolát”. Ezt követően a Dunántúlra irányult figyelme, és átvette Bankovics János testvér misszióállomásainak egy részét. Nagydorogra költözött, meg is házasodott, és egész Tolna megyére kiterjedő munkát végzett a magyar ajkúak között.

Egyházunk hetilapja, a Békehírnök tanúsága szerint Kenyő testvért egy alkalommal felbérelt emberek megverték, ezzel próbáltak ráijeszteni. Hamis vádakkal illették, és a főbíróhoz citálták, a főbíró azonban hamar észrevette a vád alaptalanságát. Kenyő testvér a következőket írta a Békehírnökbe akkortájt: „…írhatnánk még több akadályról is, de hiszen ezek mind szükségesek egy küzdő népnek, hogy az Úr megmutathassa nekünk hatalmas karját. Hiányunk van még evangélizáló ünnepélyekben, hely és pénztelenség miatt. A körzet missziómunkásának nincs kerékpárja, így gyalog rója az országutakat. Elég ennyi a hiányainkból. Többet nem írok, nehogy azt gondolják, hogy mi vagyunk a legszegényebbek ezen a világon. Hisszük, ami még nincs, majd lesz.”

- 1939. és 1944. között Bretz Vilmos testvér látta el a lelkipásztori szolgálatokat a bogyiszlói gyülekezetben. A Baptista Teológiai Szeminárium, majd a Hamburgi Baptista Teológia elvégzése után, 1925-ben került Pécsre, ahol szinte egész Baranya megye lelkipásztora lett a német ajkúak között. A misszió a magyarság köreiben is gyümölcsöző volt, ezért bevezette a kétnyelvű istentiszteletet. Az 1930-as években aktívan segítette a dunántúli kocsimissziót, amit a fivére, Bretz Emil vezetett. Bretz testvér emellett szervezte a postamissziót is, és ő volt a Vasárnapi Iskolai Bizottság vezetője is. Az ő szolgálati ideje alatt erősödtek meg a bácskai és a tolnai gyülekezetek Baja vonzáskörzetében. Utolsó szolgálati állomása Szigetszentmiklós volt.

- 1946-tól 1949-ig Révész Sándor testvér munkálkodott lelkipásztorként a bogyiszlói gyülekezetben. Nagyvarsányban kezdte meg lelkipásztori szolgálatát, ezenkívül Magyarbólyban, Tuzséron, Nagydoboson, Sarkadon, illetve Földesen volt a munkaterülete. Tömegközlekedés híján javarészt gyalog, kerékpáron, később motorkerékpáron járta a misszióállomásokat, ami erősen igénybe vette szervezetét. Szerzett betegségének előrehaladtával egyik lábát amputálták, és néhány hétig tartó szenvedés után hazatért Urához.

- 1949-től 1951-ig Tóth Kálmán testvér tevékenykedett körzetünkben. Gyerekkorától fogva szenvedélyesen kereste Isten jelenlétét, olvasta a Bibliát, gyülekezetbe járt. Megtérése után kerékpáron járta missziókörútjait Érsekcsanád, Baja, Hercegszántó, majd Jánoshalma, Kiskőrös és Miske gyülekezetei között. A hadifogságból hazatérve kezdte meg teológiai tanulmányait. Első segédlelkészi munkahelye Fadd lett. Ekkor nem volt lelkipásztorlakás, mivel nem sokkal korábban osztották ketté a körzetet. Ezért 6 hétig hol egyik, hol másik testvérnél laktak. Egyházaskozáron avatták lelkipásztorrá. A környező településeken németül és magyarul is prédikált. Lelkészi szolgálata Vasason ért véget. 52 évesen, 1975 szeptemberében fejezte be földi pályafutását.

- 1951-től 1957-ig Jóföldi István testvér munkálkodott a bogyiszlói gyülekezetben és körzetben. Missziós szolgálatát 14 évesen kezdte el édesapja mellett Bogyiszló környékén. Énekszolgálataival segítette édesapját. Hitének vallomására 1930. augusztus 15-én merítette be Bankovics János testvér Baján. 6 évvel később körzeti missziómunkássá választották. Részt vett a világháborúban is, majd hazatérte után, 1948-ban elkezdte teológiai tanulmányait. Első felesége – Kovács Teréz – halála után egyedül nevelte három gyermekét, és vezette a megélhetésüket biztosító gazdaságot. Teológiai tanulmányait befejezve visszatért szülőföldjére, Bogyiszlóra, ahol 7 éven át végzett áldásos szolgálatot.

1957-ben Újfehértóra került lelkipásztornak második feleségével, Horváth Sárával és öt gyermekével. Itt egyházkerületi titkárrá, majd elnökké is választották. 1968-tól Miskén folytatta szolgálatát. 1972. szeptember 10-én hirtelen halt meg agyvérzésben. Bizakodó, imádságos, egyszerű és derűs életszemléletű szolgája volt Istennek.

- Ratovszki Géza testvér folytatta a missziómunkát a körzetben 1958-tól mintegy 7 éven át. Az ő lelkipásztorsága idején 72 tagot számlált a bogyiszlói körzet.

- 1966-tól 1971-ig Fodor Ferenc testvér volt a lelkipásztor. Első szolgálati helye Bogyiszló volt, ezt követően Biharugrán, majd Nyírbátorban hirdette az örömhírt. Hosszan tartó, súlyos betegség után, 1993. decemberében tért haza Urához.

- 1972-től 1980-ig Almási Károly testvér végzett áldásos missziómunkát a körzetben nyugdíjas lelkipásztorként. 1948-ban Tompán kezdte meg lelkipásztori szolgálatát. Második szolgálati helyén, Bagamérban a hatóság megvonta tőle az igehirdetés jogát, és lelkészi igazolványát is bevonta. Ezt követően áruházi eladóként dolgozott Kiskőrösön. Innen Kiskunhalasra költözött családjával, ahol a gyülekezet elöljárói közé fogadta, és a körzeti prédikátor állandó helyettese lett. Dr. Szebeni Olivér lelkipásztor elköltözése után Almási Károly testvér folytatta a lelki munkát a gyülekezetben közel 17 éven át. Nyugdíjazása után Bogyiszlón folytatta lelkipásztori szolgálatát.

- 1980-tól 1982-ig Szegedi Ferenc testvér Budapestről pásztorolta a körzetet nyugdíjas lelkipásztorként. Teológiai tanulmányait Hamburgban végezte. Ez idő alatt Dániában főleg németajkúak között szolgált evangélistaként, de járt Hollandiában is. Magyarországra hazatérve Kispesten, Pestlőrincen, Debrecenben, majd Pestimrén végzett lelkipásztori szolgálatot. 1971-től polgári állást vállalt.

1980-ban nyugdíjasként kérte fel egyházunk vezetősége, hogy gondozza a bogyiszlói körzetet. Feleségével együtt hétről hétre hűségesen látogatta a misszióállomásokat. Ez időben a körzet kb. 40 tagú volt. Szegedi testvér szívén viselte a lepramissziót is. Ezért amerre járt, mindenütt arra buzdította a hívőket, hogy vállalják a szeretetszolgálatot fáslikat kötve a rászoruló betegeknek.

1982 nyarán régi vágya teljesedett be, amikor családjával eljuthatott Görögországba, Pál apostol munkaterületeire. Hazafelé tartva feleségével az NSZK-ban töltött néhány napot testvéri körben, ahol egy esti istentisztelet idején, amelyen gyengesége miatt már nem tudott részt venni, szobájában váratlanul, végleg megpihent.

- 1983-tól 1986-ig Mizerák Sándor testvér Balatonszemesről látta el a lelkipásztori teendőket a bogyiszlói körzetben. Tabon született evangélikus családban. 17 évesen tért meg, édesanyjával együtt. Teológiai tanulmányait megelőzően egy évig kolpoltőrként szolgált. Már ekkor megtanulta kívülről az Újszövetséget. Bibliaismeretével sohasem dicsekedett, de sokak javára használta tálentumát. Szolgálatait az alaposság és az evangéliumi segítő lelkület jellemezte. Szolgált Békéscsabán, Györkönyben, Pakson, Balatonszemesen, és – nyugdíjas lelkipásztorként – Bogyiszlón. A Dunántúli Missziókerület elnöke is volt. 1993 júliusában kapta a hazahívó szót. Istenünk imádkozó lelkületű, jószívű, segítőkész, derűs, élő hitű szolgáját ismerhettük meg benne.

- 1987-től 1993-ig Bartos Zoltán volt a körzet lelkipásztora, akinek – teológiai tanulmányait követően – a bogyiszlói körzet volt az első misszióterülete. Egy évig végzős teológiai hallgatóként végezte a munkát, később mint felavatott lelkipásztor. Elmondása szerint a lelkészi hivatást egy vidéki presbitertől, áldott emlékű Papp József faddi gyülekezetvezetőtől, a körzet vezetőjétől tanulta.

Bartos testvér munkálkodása idején Faddon imaházbővítés, Gerjenben pedig új imaházépítés történt, ahol sokat fáradozott az építkezésben. Fáradhatatlan volt a lelki munkában is. Az ő idejében házicsoport alakult Sárpilisen egy hívő asszony házánál. Ezekre az alkalmakra Bartos testvér mindig több településről vitt magával hívő testvéreket a misszió erősítésére.

1993-tól – elfogadva a Csömör-Cinkotai Baptista Gyülekezet meghívását – Pest megyében folytatta missziós tevékenységét.

- Az 1993-as év végétől 1998 tavaszáig Frei Antal testvér tevékenykedett a bogyiszlói gyülekezetben és körzetben. Teológiai tanulmányait elvégezve Tuzséron kezdte meg lelkipásztori szolgálatát. 1993 novemberétől Bogyiszlón és környékén tevékenykedett. Frei testvér szorgalmazására a körzet férfitestvérei kiépítették a bogyiszlói imaház bemerítő medencéjét, ahol hamarosan öt fehérruhás hitének vallomására bemerítkezett. Frei testvér kezdeményezésére 1994. október 5-én megalakult a Szekszárdi Baptista Gyülekezet öt taggal. Ekkor vette fel a körzet a „Szekszárdi Körzet” nevet. Frei Antal testvér 1998. május 31-én fejezte be baptista lelkipásztori munkálkodását a körzetben.

- A 2000. év végétől 2005 februárjáig Urbán Gedeon testvér volt a körzet lelkipásztora. Első szolgálati helye Sarkad volt, onnét érkezett körzetünkbe 2000 novemberében. Ő volt az első lelkipásztor, aki már nem Bogyiszlóról, hanem Szekszárdról intézte a körzet ügyeit. Munkálkodása idején igyekeztünk több korosztályt is megszólítani. Így került sor havonkénti rendszerességgel bibliaórára az egyik idősek otthonában, emellett körzeti gyermeknapokat tartottunk évente több alkalommal.

Urbán testvér szolgálati ideje alatt partnerkapcsolat alakult ki körzetünk és az Ócsai Baptista Gyülekezet között, amelynek keretében közel három évig, havi rendszerességgel érkeztek – sokszor több autóval is – a szolgálni vágyó testvérek, besegítve körzetünk missziós munkájába.

A korábbi években egyébként a József utcai Baptista Gyülekezetből érkezett rendszeresen szolgálócsoport körzetünkbe, így Bogyiszlóra is. Hosszú évekig szintén havonta egy vasárnapot körzetünkben töltött Ferencz Tibor kerületi evangélista testvér is Pécsről, aki készségesen segítette a helyi lelkipásztor munkáját Isten igéjének hirdetésével, az idősek meglátogatásával. Itt említjük meg Dani Csaba nyugállományú lelkipásztor áldozatos szolgálatát is, aki szintén Pécsről látogatta körzetünk gyülekezeteit, többek között a bogyiszlóit is, ezzel segítve a szórványmissziót.

Urbán Gedeon testvér docensi kinevezést is kapott a Baptista Teológiai Akadémián, miközben a Tanulmányi Hivatal vezetőjévé választották. Megnövekedett feladatai így nem tették lehetővé, hogy teljes állású lelkipásztori feladatot lásson el egy Budapesttől távol eső körzetben, ezért 2005 februárjában elbúcsúzott körzetünktől, és Galgamácsán telepedett le családjával. Jelenleg az Aszódi Baptista Gyülekezetben végzi lelkipásztori szolgálatát.

- A 2006-os évben végzős teológiai hallgatóként érkezett körzetünkbe Papp József Barnabás testvér, és fiatalos lendülettel folytatta az elődei által megkezdett missziómunkát. Egy év múlva körzetünkben avatták lelkipásztorrá Papp testvért. Nagy volt az öröme az egész körzetnek, amikor megtalálta segítőtársát is lelkipásztorunk Márkus Krisztina személyében. A körzetünkben végzett 9 évnyi lelkes, fáradhatatlan szolgálat gyümölcseként sok áldásban volt része a körzetnek. Voltak például bemerítések, gyermekhetek Bogyiszlón, körzeti nyaralások, evangélizációs alkalmak. Örömmel emlékszik vissza a körzet testvérisége többek között a Márk dráma előadásaira Bogyiszlón, Faddon és Szekszárdon, amelynek keretében baptista gyülekezeteink tagjai illetve hozzánk tartozó barátokozók jelenítették meg színdarab formájában Márk evangéliumát.

Papp József Barnabás testvér és családja 2015 augusztusában elbúcsúzott a körzettől, mivel elfogadta a Soproni Baptista Gyülekezet meghívását. Papp testvér jelenleg Ócsán folytatja lelkipásztori szolgálatát.

- Házasságkötés révén került az ócsai gyülekezetből Szekszárdra Fodor Péter testvér. Eleinte teológiai hallgatóként vett részt a körzet missziómunkájában, majd tanulmányait befejezve 2017 decemberében került sor lelkipásztorrá avatására a Szekszárdi Körzetben. Jelenleg ő pásztorolja a körzetet lelkiismeretesen, fáradhatatlanul. Az elődökhöz hasonlóan sokszor gyalogosan, vagy kerékpárral is kész meglátogatni idős testvéreinket otthonaikban. Szívügye a börtönmisszió is, amit Budapesten végez több fegyházban és börtönben.

            A lelkipásztor nélküli időszakokban ügyintéző lelkipásztorként tevékenykedett még a körzetben – így Bogyiszlón is – Tenkely Béla testvér Pécs-Somogyról, id. László Gábor testvér Budapestről és Vasadi Teodor testvér Paksról, két ízben is.

A Bogyiszlói Baptista Gyülekezet elmúlt 100 évéért, jelenéért és jövőjéért egyedül Istené legyen a dicsőség! Soli Deo Gloria!